A vízió
Stílus és hangulat
Amikor elképzeltük az esküvőnket, az volt a legfontosabb, hogy mindannyian együtt legyünk – a hatalmas családunkkal és a barátainkkal, akik szinte már családtagok. Mindig is imádtam a mediterrán életérzést: a szabadságot, a nevetést, a közös étkezéseket, azt a fajta laza eleganciát, amit csak Toszkána tud. Mi pedig elhoztuk mindezt a Balaton partjára. Egy egész hétvégén át tartott a mi kis "olasz fesztiválunk", ahol 120 emberrel ünnepeltünk, és mégis olyan barátságos, közvetlen volt, mintha egy nagy családi vacsora lenne.
Az esküvő
Helyszín és Vendéglátás
A helyszínünk egy hatalmas, zöld területen felállított sátor volt, ahol csak mi voltunk, így igazán a magunkénak érezhettük. A templomi esküvő különösen fontos volt számunkra – szimbolikus, meghitt, és tele olyan energiákkal, amiket sosem felejtünk. Aztán visszatértünk a sátorhoz, ahol az este folytatódott. Grill ételeket készítettek nekünk: omlós húsok, friss zöldségek, és persze jó bor – igazi mediterrán lakoma lett belőle. Nem a klasszikus menüsorra mentünk rá, hanem arra, hogy mindenki lazán, örömmel falatozzon. A hangulat? Pont olyan volt, mint amit szerettünk volna: toszkán és balatoni egyszerre.
Dekor
A dekorációban is a természetesség dominált: olívaágak, fehér virágok, sok fényfüzér, és minden, ami egy toszkán kertet eszünkbe juttat. A sátorban este, amikor felkapcsoltuk a fényeket, olyan érzésünk volt, mintha egy olasz kisváros főterén táncolnánk. A természet és a fények együtt teremtették meg azt a bensőséges, mégis nagyszabású hangulatot, amit szerettünk volna.
Megjelenés és szépség
Énekesnőként megszoktam a színpadot, de ez most teljesen más volt: a ruha, amit viseltem, nem egy "jelmez" volt, hanem teljesen én. Könnyű, elegáns, romantikus, és pont annyira különleges, hogy éreztem benne: ez az én napom. Martin sötét öltönye egyszerre volt klasszikus és vagány, és pontosan passzolt ahhoz a laza, mediterrán életérzéshez, amit megálmodtunk.
Szórakoztatás
A zene persze nem hiányozhatott: volt élőzene, sok-sok éneklés és tánc – ahogy illik, ha egy énekesnő férjhez megy. A barátaink spontán koncertet csináltak a vacsora közepén, mi pedig együtt daloltunk velük. A DJ később átvette a stafétát, és egészen hajnalig táncoltunk. A kedvenc részem az volt, amikor a vendégeink szó szerint akrobatikáztak a táncparketten – olyan felszabadult hangulat kerekedett, amit sosem felejtünk.
Élményeink
Szervezési folyamat
Őszintén? Elég sok részletet kellett egyeztetni, de mivel pontosan tudtuk, milyen hangulatot szeretnénk, a többi már jött magától. A legnagyobb feladat az volt, hogy mindenki kényelmesen elférjen, hiszen 120 ember azért nem kevés – de a sátor tökéletes megoldásnak bizonyult. Végig azt éreztem, hogy nem egy merev eseményt szervezünk, hanem egy nagy, baráti összejövetelt, ami persze gyönyörű díszletek között zajlik.
A Nagy napon
A nap olyan gyorsan elszállt, hogy szinte levegőt sem kaptunk. A templomi szertartás megható volt, a közös éneklés pedig valóságos katarzis. Utána minden felszabadulttá vált: ettünk, ittunk, táncoltunk, nevettünk. Olyan volt, mintha egyetlen pillanatban összeért volna minden, amit addig elképzeltünk. És az este végére csak az maradt: öröm, szeretet és a tudat, hogy együtt hoztunk létre valami felejthetetlent.
Tanácsaink
A legfontosabb, amit mondhatunk: ne ragaszkodjatok görcsösen a klasszikus forgatókönyvhöz. Mi is elengedtünk rengeteg apróságot, és pont ettől lett felszabadult és boldog a nap. Bízzatok a szakemberekben, de adjatok teret magatoknak és a barátaitoknak is, hogy hozzátegyenek a hangulathoz. Ha van tér, jó bor és zene, a többi jön magától. Mi így éltük meg – és így vált az esküvőnk igazán a miénkké.